Szigeteljek vagy sem?

Az esetek többségében szükség van utólagos hőszigetelésre. Ma már több lehetőség van az épület hőszigetelésének tökéletesítésére és a belső levegőállapot kellemessé tételére. Épületfizikai szempontból az egész épület beburkolása az optimális.
A szigetelést a falon kívül helyezzük el, a tető vagy födém, valamint a hőszigetelt ablakok és ajtók beépítésével tesszük teljessé.

Szigeteletlen falak esetén belső 20°C-os állandó hőmérsékletet feltételezve a fal téli hőmérséklete 13,6°C, szigetelt falnál 18,5°C, vagyis a szobahőmérséklet közelében marad. Több szempontból is előnyösebb a fal szigetelése, mivel szigetelt falazatnál a fagyhatár nem a külső fal belsejében alakul ki, hanem kitolódik a szigetelésbe.
Hőhíd esetén a rendkívül keskeny belső hőfelvevő felülettel a fal külső oldalán a falvastagság kétszeresének megfelelő hőleadó felület áll szemben. Pl. -15°C külső hőmérsékletet feltételezve a belső falfelületek hőmérséklete 14,1 °C, a sarkokban viszont ez az érték mindössze 8,5 °C. A páralecsapódás, a nedvesedés és a penészesedés itt szinte elkerülhetetlen. Határozottan állíthatom tehát, hogy a különböző penészölő sprayk használata nem oldja meg a problémát, sőt, az egészségre még nagyobb káros hatást gyakorol.

Megtakarítás vagy pénzkidobás?

Mérhetetlen a túlkínálat, a gyártók akcióznak, rá vannak kényszerítve a fejlesztésre. Ez nagyszerű lehetőség, ha új építésű ingatlanról beszélünk! Azonban nem árt tisztában lenni az alábbiakkal:

- Kamraszám + üveg: 3 rétegű üveget ma már minden profilhoz ajánlanak, csak egy dolgot nem vesznek figyelembe; a 60 mm-es beépítési mélységgel rendelkező profilok (kamraszámtól függetlenül) ezt nem bírják el. Gondoljunk csak bele; egy ablak tömegének nagy hányadát az üveg teszi ki. Ha ezt a tömeget (a kétrétegűt tekintsünk 100%-nak) 50%-kal megnöveljük, a szárny gyakrabban meg fog ereszkedni, sőt előfordulhat, hogy a maximálisan (egyszárnyú bukó-nyíló ablaknál ez 150*150 cm) gyártható méretek esetében le is szakad!

- Régi épület + új ablak: ha cserére kerül a sor, a műanyag és fa ablak egy kalap alá tartozik a légzárást illetően. Tévhit, miszerint "a szomszéd is műanyag ablakot rakatott be, aztán mit ért el vele, penészesek a falak". Ez a jó minőségű fánál ugyanúgy jelen lenne. (Lsd.: "Felázott a tapéta" című fejezetet.) Nyílászárót elsősorban a rossz záródása miatt cserélünk, esetleg korszerűsíteni akarjuk a fűtést, szigetelni az épületet stb. Ebben az esetben összességében kell megnéznünk az értékeket. Kicseréljük az ablakokat 3 rétegű üvegesre, de a régi 30-40-es szigeteletlen falakat hagyjuk? A falnál távozik, amit hőben meg akarunk takarítani. Ebben az esetben elég egy 5 kamrás szerkezet 1.0-ás hőszigetelt üveggel. Ha a tetőt, a pincét, a külső falat szigeteljük, akkor mindenképpen min. 70 mm-es beépítési mélységű profilt válasszunk, és bátran szánjuk rá azt a pár ezer forintos többletköltséget a 3 rétegű üvegre!

Fontos!

Nincs értelme drágább, energiatakarékos ablakokat vásárolni, ha az ablakcserével egy időben nem szigeteljük azonos hatású szigetelőanyaggal a homlokzatot és a födémet egyaránt. Az energiatakarékos ablakok önmagukban nem csökkentik a kívánt mértékben az energiafogyasztást.

Felázott a tapéta?

Igen, volt már erre példa!
- Ha az üvegen vagy annak alján folyik a víz, azt a páralecsapódás eredményezi. Rossz hőszigetelésű üveg okozhatja (Lsd.: Mi az a K érték?), aminek alumínium távtartója jól vezeti a hőt, fűtési időszakban kívülről befele a hideget. Ez elkerülhető az üveg cseréjével, illetve a megfelelő szellőztetéssel.
- Az ablakon befolyik a víz: ha - műanyag ablaknál - a vízkifolyó rés eldugult, ezt célszerű kitisztítani és megnézni, kivezeti-e a vizet. Előfordul, hogy a gyárban a kimarás után a sorját nem tisztítják ki megfelelően, vagy a szél a port, homokot behordja, ott ez megtapad és elállja a kifolyó víz útját.
- A párkány eltakarja a vízkifolyó rést: A vízkifolyó résnek szabadon kell lennie. Optimálisan az ablakok ún. párkányfogadóval (záróprofillal) vannak ellátva, kívülről és belülről ennek nyomják neki a kőművesmunka elvégeztével a párkányt, könyöklőt. Fa ablakoknál marást alkalmaznak a fán. Mindkét esetben figyelni kell arra, hogy a könyöklőnek, párkánynak lejtés legyen adva, ez általában 5°, valamint az ablak és a párkány találkozása vízhatlan anyaggal tömítve legyen. (Sziloplaszttal ki kell nyomni.) Így nem tud közé folyni a víz, télen nem fagy szét.

Fehér vagy barna?

Műanyag nyílászáróknál a fehér az általános szín. Valószínűleg azért, mert ez a legolcsóbb. Beszélhetünk egy oldalon vagy két oldalon fóliázott profilokról. Egy oldalon fóliázott szerkezetek alapteste fehér, így a külső, faerezett sérülése esetén (kiskutya be akar kéretőzni az ajtón, megkapargatja) a fehér feltűnően látszik. Két oldalon faerezett profilnál az alaptest színes, általában sötétbarna, de előfordul halványabb barna árnyalat is. Ez a profil gyártójától függ.
Megemlíthető még a profil festése, ezt hasonló körülmények között végzik, mint egy autónál. Zsírtalanítják, portalanítják az anyagot, adott hőmérsékleten fújják le. Ha valaki ilyet vásárolt és már karcos a szerkezet, javaslom a fém festéket (ehhez tudni kell a RAL színt) javító anyagnak, nekem bevált! Festékboltban 5 perc alatt kikeverik.
Ha a színes ablakot szeretnénk, érdemes olyat választani, ami a bejárati ajtók színpalettáján is megtalálható. Kellemetlen, ha pl. okker fóliás (oregon) ablakokat választunk, bejárati ajtót pedig csak sötét tölgy színből kapunk!
Fontos - nem utolsó sorban anyagi - tényező a későbbi árnyékolás. Ha színes ablakunk van, kár elrondítani fehér redőnnyel, meg aztán minek is költöttünk rá annyit, ha csak az ablakszárny látszik ki?
Redőnyöknél alapárban kétféle szín kapható: fehér (RAL 9016) és sötétbarna (RAL 8019). Árban a LINDAB tokosok a legkedvezőbbek, a mai technológiának köszönhetően évek múlva is megtartják színűket, nem vetemednek.
Az alumínium redőnyök drágábbak ugyan, de szín- és formatartóak. Ezeket már lehet kérni festett és fóliázott kivitelben. Ha szerencsénk van, a beszállító az ablakunkkal azonos fóliát tud biztosítani. (Ált.: aranytölgy, mahagóni, sötét fa-dió)

Mit értünk kamraszám alatt?

A kamrák számát mindig vízszintesen számoljuk! Ahány egységre meg van osztva egy tok (falba rögzített keret) vagy egy szárny (működő elem). Ha a mellékelt képen megnézzük a tokot és elkezdjük számolni kívülről befele, akkor látjuk; 3 egység, 1 egység horganyzott acélmerevítéssel (piros), 2 egység = 6 kamrás szerkezet.

Mi az a K érték?

Mi az a K-érték?

A hőátbocsátási tényező "k" betűjelét az európai egységesítésnek megfelelően az U betű váltotta fel. Ez tulajdonképpen lehet Ug, Uf, Uw érték is, attól függően, mire utal. A hirdetésekben az Ug értéket emlegetjük, mivel ez a legalacsonyabb, így a legvonzóbb is egyben.
A "g" az angol glass szóból ered, tehát az üveg hőátbocsátási tényezőjét, az "f" a frame, vagyis tok-szárny kapcsolat értékét hivatott mutatni. A "w" pedig a window, maga az ablak, a kettő (üveg+tok-szárny) együttes értékére utal. Pl.: Ug=1.0 W/m²K (Watt/négyzetméter Kelvin)

Régen, még a hőszigetelt üveg gyártásának kezdetén összeragasztották az üvegeket, ez volt a 4-16-4. Ez jelentett 1 db 4 mm-es üveget, 1db 16 mm-es alumínium távtartót, aztán megint 1 db 4 mm-es üveget. Ezeknek a "K", helyesen (továbbiakban) Ug értéke 2,8 volt. Az alumínium távtartóban granulátum szerű szemcsék voltak, amik a keletkezett párát magukba szívták, így nem párásodott be az üveg a köztes légtérben, az üvegtáblát folyékony, fekete butillal (szilikonnal) összeragasztották.(Ez ma is használt, rendkívül frappáns megoldás!)
Nőttek az igények, bővült a piac, elterjedtek az 1,4-es üvegek. Itt a szerkezeti felépítés nem változott, csak a külső üveg kapott egy Low-E bevonatot (hővisszaverő), így csökkentve a nyári nap által okozott felmelegedést, télen pedig a belső tér lehűlését.
Volt ennél jobb is, az 1,1-es, ahol beültettek a sarokba egy szelepet, így Argon gázt töltöttek a köztes térbe, ami még jobb hőszigetelővé tette az üveget.

Manapság úgy teszik 1.0-sá az üveget, hogy gázközegben ragasztják össze, és a 4 mm-es üvegeket Low-E bevonattal látják el.

Viszonylag új keletű dolog a háromrétegű üveg. Ez általában 4-12-4-12-4 felépítésű, vagyis 3 db 4 mm-es üveg, elválasztva 1-1 db 12-es távtartóval.  Ezek Ug értéke lehet 0,7 vagy 0,6 a fent is említett eljárások függvényében. Bizonyos gyártóknál már megtalálható a 92 mm-es profil 0,5-es üveggel párosítva (4-18-4-18-4 üveg rétegrendben), melyet elsősorban passzív házakhoz ajánlunk. (Fa nyílászárók TT903 profil, Műanyag nyílászárók Salamander BluEvolution 92 profil)

Fontos!
Az üveg és ezzel az egész ablak hőszigetelő tulajdonságát rontja, ha az üveglapok közé díszítő alumíniumrácsot teszünk, mivel az alumínium nagyon jó hővezető.

Bevezető


Az oldal létrehozásának célja a hiedelmek és tévhitek elűzése, továbbá azon kedves látogatók szakszerű tájékoztatása, akik most csöppentek bele - házépítés, felújítás, átalakítás révén - az építőipar eme fantasztikusan kusza világába.
Kedves Barátaim! Saját hibáim és több mint 10 éves tapasztalatom vezetett el oda, hogy segítségére legyek azoknak, akiknek kezd elfogyni a türelme és nincs is ideje a "szakember" mögött állni és lesni, mit csinálhat vajon rosszul és mit nem.
- Ránk esik az ablakszárny vagy kipotyog az ablak?
- Melyiket válasszam? Annyi van a piacon, hogy Dunát lehet vele rekeszteni! (Esetünkben Rábát, csak hogy stílszerűek legyünk!)
- Fa vagy műanyag?
- Fehér vagy barna?
- Mi után mi következik? Mi a helyes sorrend?
- Penészesedik a fal, különösen a sarkok? Folyik a víz az ablakon?
- Mi az a K érték, mi az a kamraszám?
- Miért nem zártszelvény van a profilban?
- Egyáltalán mi az a profil?
- Mire való a toktoldó, párkányfogadó?
- Az olcsó ablak és ajtó is ugyanolyan jó, minek vegyek drágábbat?

Ezekre és még sok-sok más nyílászárókkal kapcsolatos kérdésre igyekszem - jó kereskedőként - megválaszolni kérdéseiket!
Írjanak bátran, keressenek bizalommal!

Hajdu-Tömpe Zsuzsanna
Szerkesztő

Minden feltett kérdésre adott válasz egyéb internetes fórumokon vagy oldalakon történő megjelenítése tilos, szerzői jogot sért!